Levendulás szőnyegfrissítő

Bögrényi szódabikarbónába morzsolok kevés szárított levendulát. Nem mérem. Annyit, hogy amikor beleszagolok, már ne a szódabikarbónát érezzem. Rászórom a szőnyegre, és békén hagyom harminc-negyven percre. Addig készítek teát, festek valamit, vagy megfeledkezem az egészről. Ez utóbbi gyakrabban előfordul. Aztán felporszívózom. A szőnyeg frissebb lesz, a szobában pedig olyan illat van, mintha nyitva felejtettem volna az ajtót.

Levendulás hintőpor

Kisebb üvegbe szórok finom hintőport és maréknyi szárított levendulavirágot. Összerázom, aztán néhány napra elteszem valahová, ahol remélhetőleg később meg is találom. Amikor a por már levendulaillatú, átszitálom, hogy csak az illat maradjon benne. Nyáron szeretem igazán. Zuhany után egy kevés a bőrre, és a hőség máris elviselhetőbb.

Levendulás ecsetvíz

Csipet levendulavirágot langyos vízbe szórok, és hagyom állni kicsit. Leszűröm, aztán ebből öntök az ecsetes poharamba. Nem, a festmény nem lesz tőle szebb. Valószínűleg. De a kép jobban viselkedik, ha jó illata van.

Szegény ember sáfránya

A körömvirág szirmait megszárítom, aztán üvegbe zárom. Főzés közben csippentek belőle a rizs, a bulgur vagy a kuszkusz vizébe. Levesbe, világos szószba morzsolva is szeretem, de kerül belőle gyúrt tésztába, pogácsába, omlettbe, néha még a kenyértésztába is. Szép aranysárgára fest mindent. De van egy kis kesernyés íze is. Ezért csak csínján vele. A valódi sáfrány más világ: fűszeres, különleges íze van, és egy kevés is elég belőle. Mondjuk az ára is gondoskodik arról, hogy az ember ne legyen nagyvonalú vele.

Körömvirágos zabfürdő

Két evőkanál szárított körömvirágszirmot és egy marék zabpelyhet finomra őrlök. Összekeverem fél csésze finom tengeri sóval és negyed csésze keserűsóval, aztán üvegbe zárom. Fürdéskor szórok belőle a meleg vízbe. A zabtól a víz kicsit tejes lesz, a körömvirágtól aranyszínű, én pedig Shakespeare Titániájának érzem magam. A kádat utána ki kell öblíteni. A romantikának is vannak határai.

Körömvirágfesték

A lehullott vagy leszedett szirmokat összegyűjtöm, és lassan kifőzöm vízben. A lé olyan lesz, mintha a nyár merült volna bele. Ebben áztatom a kifakult vászondarabokat, pamutszalagokat és azokat a kendőket, melyekről más már lemondott. Nem lesz két egyforma. Ezért szeretem. Műszálassal nem próbálkozom. Annak egészen más elképzelései vannak a színekről.

Miraculum millefolii molyzsák

A megszárított cickafarkvirágot kis vászonzsákokba tömöm, és beteszem a ruhák közé. Az illata fanyar, kicsit kámforos, a molyok állítólag nem rajonganak érte. Én sem rajongok a molyokért, és az ízlésükkel sem kívánok vitatkozni. Kéthavonta újratöltöm a zsákokat. Van belőlük néhány a pulóverek között, egy a sálas fiókban, és egy mindig oda kerül, ahol előzőleg megtaláltam azt az egyetlen apró lyukat, amelyről senki nem tudja, hogyan került oda.

Légy és szúnyog STOP

Erős cickafarkfőzetet készítek, hagyom kihűlni, aztán kevés ecettel felöntöm, és permetezőflakonba töltöm. Az ablakkeretre, a teraszajtó köré és oda fújok belőle, ahol a szúnyogok rendszeresen úgy viselkednek, mintha meghívót kaptak volna. Nem kaptak. Időnként újrafújom, főleg eső után. A függönyre és a bútorokra nem permetezem. Az ecetnek és a cickafarknak megvan a maga véleménye arról, milyen színű legyen egy textil, és ezt inkább nem szeretném megtudni.

Jó reggelt arctonik

Egy púpos evőkanál szárított cickafarkvirágzatot leforrázok egy bögre vízzel, lefedem, és hagyom állni tíz percig. Amikor kihűlt, leszűröm, kis üvegbe töltöm, és beteszem a hűtőbe. Reggel áttörlöm vele az arcom. Hideg, füves illatú. Nem tartalmaz tartósítószert, a hűtőszekrényben tartom, és három-négy napnál tovább nem használom. Ezért egyszerre mindig csak keveset készítek belőle, aztán főzök frisset. A reggeli kávém ennél lényegesen bonyolultabb szertartás.

Salma hajöblítője

Salma haja hollófekete. Vagy gyémántfekete. Attól függ, hogyan érik a napsugarak. Egy marék zsályalevelet leforráz két bögre vízzel, lefedi, és húsz percig állni hagyja. Ha kihűlt, leszűri, és hajmosás után lassan végigönti a haján. Nem öblíti ki. A zsálya idővel elmélyíti a sötét haj színét, a főzet pedig szép fényt hagy rajta. Salma évek óta így használja. Én egyszer megkérdeztem tőle, honnan tudja, hogy a fény a zsályától van. Rám nézett. Azóta nem kérdezem.

Saoi curadh

Hihetetlen, milyen rég volt... Derek torka már három napja rendetlenkedett. Néhány zsályalevelet leforráztam egy bögre vízzel, lefedve hagytam állni tíz percig, aztán leszűrtem. Amikor már csak langyos volt, nagy hűhóval kihirdettem az Öblögető Bajnokságot. Derek minden fordulóban lelkesen gargarizált, naná, ő lett a győztes.

Erős zsályafőzetet öntök egy lavór meleg vízhez, szórok bele egy marék tengeri sót, aztán áztatom a lábam. Különösen jó egy olyan nap végén, amikor elfelejtettem, hogy létezik olyan bútor, amelyre le lehet ülni. Tíz-tizenöt percig maradok így. Leginkább azért szeretem, mert negyedórán keresztül egészen hivatalos indokom van arra, hogy ne menjek sehová. Emlékszem, Gunna mindig több sóval szerette.