398.4
Ugyanaz a számsor egészen különböző fizikai világokban bukkan fel.
A 398.4 nem véletlenszerű könyvtári szám. A Dewey-féle tizedes osztályozásban a 398 = folklór, ezen belül pedig a 398.4 a természetfeletti/paranaturális és legendás jelenségekkel foglalkozó folklór kategóriája.
A 398 Hz hangfrekvencia binaurális kísérletekben is használható hordozóhangként. Egy 2015-ös publikált vizsgálatban 398 és 402 Hz-et vezettek külön-külön a két fülbe; a két hang különbsége 4 Hz-es binaurális ütemet hozott létre.
A 4 Hz különleges határérték: nagyjából itt találkozik a lassú, mély alváshoz kötött delta és a meditációval, belső figyelemmel, emlékezeti folyamatokkal gyakran összefüggésbe hozott théta tartomány. A binaurális hangterápia ezért a 4 Hz körüli ütemeket gyakran mély relaxációhoz, meditációhoz és alváshoz használja.
Az internetes népszerűsítés során a folyamat leegyszerűsödött, és köznyelvben magának a hordozófrekvenciának, a 398 Hz-nek tulajdonítják ezeket a hatásokat: a spirituális továbblépést, a „magasabb rendű tudat” ébredését, a belső blokkok oldását és a negatív állapotok harmóniává alakítását.
A 398,4 azonban fényként is létezik.
398,4 nanométeren a higanyion egyik spektrális vonala található. Ezt a hullámhosszt már spektroszkópiai vizsgálatokban is mérték, és higanyion-lézer működtetésére is használják. A 398,4 nm az ibolya és az ultraibolya határvidékére esik: olyan rövid hullámhosszú fény, amely már éppen kifelé tart az ember számára látható tartományból.
398.4 tehát lehet hang.
És lehet fény.
Babba Papucsa
BABBA MÁRIA
A magyar vallásos hagyományban Szűz Mária helye különleges. Nem egyszerűen egy a szentek között: Nagyasszony, oltalmazó és az ország patrónája. A hagyomány szerint Szent István király halála előtt, 1038-ban, Nagyboldogasszony napján Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Innen ered a Patrona Hungariae – Magyarok Nagyasszonya gondolata, amely évszázadokra összekapcsolta Mária tiszteletét a magyar történeti és vallási önazonossággal.
Ennek a Mária-tiszteletnek különösen archaikus formája maradt fenn a székely és gyimesi csángó hagyományban. Itt Máriát Babba Máriának is nevezik. Daczó Árpád 1970-es évekbeli gyűjtéseiben adatközlői úgy magyarázták: a babba jelentése szép, Babba Mária tehát a Szép Szűz Mária. A név azonban jóval több egyszerű jelzőnél. Babba Máriához fordultak szüléskor, betegségben, viharban, útra keléskor, az állatok ellésekor és a gyermekek oltalmáért. Daczó egyik adatközlője egészen különösen fogalmazott: „A Babba Máriát inkább kérjük, mint a Jóistent.”
A gyűjtés még meglepőbb réteget is megőrzött. Idős gyimesiek arról számoltak be, hogy gyermekkorukban a Holdat is Babba Máriának nevezték. Volt, aki úgy emlékezett, kisgyermekként nem is tudta, hogy az égitest neve: Hold.
Daczó ebből arra következtetett, hogy Babba Mária alakjában egy kereszténység előtti női istenség, talán holdistennő emléke is tovább élhetett, ami később Szűz Mária alakjával olvadt össze. Ezt azonban nem tekinthetjük bizonyított vallástörténeti ténynek. A későbbi néprajzi összefoglalások is inkább szinkretikus hagyományértelmezésként kezelik: a biztosan dokumentálható népi Mária-tisztelet alatt valóban felismerhetők régebbinek tűnő, Holdhoz és istenanyához kapcsolódó képzetek, de eredetük már nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
Talán éppen ez teszi Babba Máriát olyan különössé. A keresztény Szűzanya, a Magyarok Nagyasszonya, a szülő asszony segítője, a gyermek oltalmazója és az égen járó nőalak ugyanabban a népi képzeletben fér meg egymás mellett.
BABBA PAPUCSA
És létezik egy orchidea, aminek egyik hivatalosan is használt magyar neve Boldogasszony papucsa: a Cypripedium calceolus. Fokozottan védett növény, jellegzetes, felfújt sárga mézajka valóban apró papucsra emlékeztet.
A csavar azonban a latin névben van.
A Cypripedium névben Cypris Aphrodité–Venus egyik neve, a pedilon pedig sarut, papucsot jelent: vagyis Venus papucsa. A fajnév, calceolus, latinul megint csak annyit tesz: kis cipő, kis papucs. A növény tudományos neve tehát kétszeresen is a különös virágformára játszik rá.
Így ugyanannak az orchideának a neveiben két egészen különböző kulturális világ találkozik:
Venus papucsa.
Boldogasszony papucsa.
És ha a Boldogasszonyt a gyimesi névvel helyettesítjük:
Babba papucsa.
Várkony
A Várkony név régóta izgatja a történészeket és a névtan kutatóit. A hagyományos magyarázat szerint kapcsolatban állhat a görög források Varchonitai nevével, amit az avarok egyik megnevezéseként szoktak említeni. Ezért terjedt el az a nézet, hogy a Kárpát-medence Várkony helynevei talán az Avar Kaganátus helynévi nyomai közé tartoznak.
A történet azonban nem ilyen sima. Felföldi Szabolcs összefoglalása szerint a kapcsolat korántsem bizonyított: mintegy hatszáz év választja el a Varchonites utolsó említését a Várkony helynevek első felbukkanásától, nem tudjuk pontosan, hogyan mehetett végbe a szóátadás, sőt az sem zárható ki, hogy a név személynévi eredetű. A helynevek földrajzi elhelyezkedése sem old meg minden kérdést.
Éppen ez benne az izgalmas.
A Várkony lehet valódi avar visszhang.
De az is lehet, hogy csak egy név, ami túlságosan szépen illeszkedik a múltba, és ezért sokáig magától értetődőbbnek tűnt, mint amennyire bizonyítható.
Vannak nevek, amik nem megfejtést adnak, hanem nyugtalanítóan jó kérdést.
A Várkony ilyen név.
Raqmu
Raqmu a Nabateus Királyság központjaként az ókori kereskedelem egyik fontos csomópontjává vált. Arabia, Egyiptom és Szíria–Fönícia útvonalai találkoztak itt; tömjén, mirha, fűszerek, selyem és más távoli áruk haladtak át a városon. A vörös homokkőbe faragott épületek mellett fejlett csatorna-, ciszterna- és gátrendszer tette lehetővé, hogy jelentős település működjön a száraz vidéken.