Törpelappantyú
A törpelappantyú (Phalaenoptilus nuttallii, angolul Common Poorwill) első pillantásra nem különösebben feltűnő éjszakai madár. Észak-Amerika száraz, nyílt vidékein él, alkonyatkor és éjjel rovarokra vadászik.
Van azonban egy tulajdonsága, ami szinte egyedülálló a madarak között: képes napokra tartós torporba, hibernációszerű állapotba kerülni.
Ilyenkor testhőmérséklete drasztikusan lecsökken, anyagcseréje és oxigénfogyasztása töredékére esik. Egy arizonai vizsgálatban a folyamatos torpor átlagosan több mint öt napig tartott, a leghosszabb egybefüggő periódus pedig közel hét nap volt; egy megfigyelt madár 45 napon át maradt nagyrészt inaktív, közben csak időszakosan melegítette vissza magát. A modern szakirodalom ezért a törpelappantyút tartja az egyetlen olyan ismert madárfajnak, amelynél valódi, többnapos hibernációs mintázatot dokumentáltak.
A jelenséget azonban nem a modern biológia fedezte fel először.
A Cornell Lab szerint a madár hopi neve hölchoko, vagyis nagyjából „az alvó”. A név arra utal, hogy a hopik már jóval az élettani mérések előtt ismerték különös téli állapotát. Torporban a madár testhőmérséklete akár körülbelül 5 °C-ra is süllyedhet, oxigénfogyasztása pedig több mint 90 százalékkal csökkenhet.