Orion

Az Avarszívvel kozmológiájában Shemjáza fogságának helye és büntetésének égi képe. A Rend a Durkamnál elszenvedett veresége után ide zárta a Láncravertet. Az Orion övének három csillaga ebben a mitológiában Shemjáza bilincsének látható jele.

Isȧ kuad

Az Avarszívvel saját, jondu nyelvének kifejezése. Jelentése: „Már megint.”

A jonduk az Avarszívvel mitológiájának fiktív népe. Nele, Aruk édesanyja jondu származású volt.

Vikan

Az Avarszívvel saját, karuk ihletésű elnevezése, a karuk vik, „fonni, szőni” igéből.

A fonat nem egyszerű dísz: Nathan karuk örökségének és közösséghez tartozásának látható jele.

RŮ

Aruk bizalmas, szólongató beceneve, amelyen anyja, Nele nevezte. Jelentése: „Íme.” A szó egyszerre megszólítás és rámutatás: Nele már fia gyermekkorában megsejtette benne azt a létezőt, akit később a Mérleg Nyelveként ismerünk meg.

Aruk Éron legelső földi inkarnációja; a RŮ így nem csupán név, hanem felismerés – annak kimondása, ami már jelen van, mielőtt önmagát felismerhetné.

Mudar

Az Avarszívvel kozmológiájában a Rend és a szétválasztás előtti osztatlan létezés ősi princípiuma. A későbbi világ istenként őrizte emlékezetét, Mudar azonban eredendően nem személyes istenség, nem teremtő és nem törvényadó: az Egység, amelyben még nem különült el fény és árnyék, test és lélek, itt és ott. Minden lehetséges forma benne létezett anélkül, hogy önálló nevet vagy határt kapott volna.

A Rend megszületésével megkezdődött a szétválasztás. Mudar nem bukott el és nem pusztult el: lénye fokozatosan feloldódott, miközben az addig egységes létezés különbségekre, nevekre és formákra bomlott. Utolsó maradványa csenddé vált; emléke a határokban, törésvonalakban és a zahdar ikermotívumokban maradt fenn.

A helyet, ahol végül csenddé vált, az ősi lények Ároknak, az angyali világban Mudrãnak nevezik.

Deuteron

Az Avarszívvel kozmológiájában a Genezist követő második létállapot: a szétválasztás következménye. Az addig az Egységben létezők elkülönült formát és önálló létezést kaptak. A világ már a Rend törvényei szerint létezett – miközben az Elhagyottak továbbra sem illeszkedtek teljesen ezek közé a törvények közé.

Genezis

Az Avarszívvel kozmológiájában a Rend születéséhez vezető eseménysor. Kronovar, az Idő Trónja az Elhagyottak közeledő fenyegetését látva megnyitotta az Árok Kapuját, hogy a veszélyt kézzelfoghatóvá tegye, és szövetségre kényszerítse a Trónokat. A válság hatszáz zahdar pusztulásához és a Rend megszületéséhez vezetett. Az addig osztatlan létezés különbségekre, nevekre és formákra bomlott: létrejött Fény és Sötétség.

A Genezis tehát nem a világ teremtése, hanem az Egység megszűnésének és a szétválasztott világ kezdetének pillanata.

Első Csillaghullás

Az Avarszívvel kozmológiájában az Elhagyottak első nagy ostroma a Rend ellen, amely kis híján a Rend bukásával végződött. Az esemény emléke később meghatározó szerepet játszott Kronovar döntésében, amikor az Elhagyottak újabb közeledését érzékelve szövetségre próbálta kényszeríteni a Trónokat.

Elhagyottak

Az Avarszívvel kozmológiájában azok a létezők, akiket a Rend előtti létezésből a szétválasztás nem tudott névbe és formába foglalni. Nem a Sötétséghez tartoznak, mert a Sötétség maga is a szétválasztás eredménye. Nem a Rend ellenségei abban az értelemben, hogy fellázadtak volna ellene. Régebbiek ennél a konfliktusnál. A Rend törvényei nem, vagy csak részben vonatkoznak rájuk. Jelenlétükben az Idő és a Tér visszafelé, a szétválasztás előtti Első Idők spektrumába hajlik.

Jadir és Diren

Az Avarszívvel mitológiájának zahdar ikerpárja, Mudar osztatlan Egységének kettős visszhangja. Jadir a külső oltalom, a pajzs; Diren a belső oltalom, a lélek védelme. Kettőjük története az Avarszívvel visszatérő és meghatározó motívumának, az ikermotívumnak egyik legősibb megjelenése.

Az ikerlét ebben a világban nem egyszerűen hasonlóság vagy megkettőződés. A két, egyszerre összetartozó és különálló létező közötti kapcsolat – és az a rés is, amely közöttük keletkezhet. Az elválás, a hiány, a másik keresése és a kérdés, hogy mi marad az egyikből, amikor a másik már nincs mellette, újra és újra visszatér a novellában.

Joey Várkonyi Jadir és Diren történetében Hunor és Magor mondájának párhuzamát vélte felismerni.

Bővebben: Harmadik Ének – Mezsgyejárók (előkészületben)

Nasrabun

Az Avarszívvel mitológiájában a Vega fiktív, arab ihletésű nyelvi gyökerekből alkotott elnevezése, abból a korból, amikor Kokábel a földi embereket a csillagok ismeretére tanította. A név a Vega későbbi arab elnevezését, az an-Nasr al-Wāqiʿ („a leeresztett szárnyú sas”) nevet idézi. A Nasrabun Morsheba csillaga.

Masãr

Jelentése: "A szalmatolvaj útja."

Az Avarszívvel mitológiájában a Tejút fiktív, arab ihletésű nyelvi gyökerekből alkotott elnevezése, abból a korból, amikor Kokábel a földi embereket a csillagok ismeretére tanította.

Turuq

Sham

Pikua Tùhàr-ik

Jelentése: Hófarkas Fia.
Az Avarszívvel saját, karuk ihletésű mondavilágának alakja, Kishajnal és Hófarkas fia. Apja az ember előtti világ őslényeinek egyike: abból az időből való, amikor a folyóknak még hangjuk volt, és az ember érthette, mit mond az erdő. Amikor az első lények elhagyták a földi világot, Hófarkas nem ment el egészen. A vízi világ határán maradt.

Pikùa Tùhàr-ik ennek a két világnak a gyermeke.

Shibal

Az Avarszívvel saját, héber ihletésű elnevezése a naplementekor feltámadó forró sivatagi szélre, amely a vörös dűnék felől érkezik.

Nefeshil

Az Avarszívvel saját, héber ihletésű szava. Jelentése: „Az Éneklő Lélek” – a sivatag hajnali szele.

Tùven

Kiejtése: tú-ven.

Az Avarszívvel saját, karuk ihletésű szava: a hegyvidéken hirtelen előtörő, erős magaslati szél.

Pàkuri-tìh

Kiejtése: pá-ku-ri tíh.

Az Avarszívvel saját, karuk ihletésű elnevezése az őszi napéjegyenlőség ünnepére.

Hulun

Kiejtése: hu-lun.

Az Avarszívvel saját, karuk ihletésű szava: sál, nyak és arc köré tekerhető ruhadarab.